Ahogyan a világot látom... Mindennapok és történetek egy olimpikon családjában... The World in my eyes... How can i be a good manager to my family?

CsaládManager

CsaládManager

Különleges karácsonyi ajándék

kis lelkizéssel

2015. december 15. - Családmanager

Nem állítom, hogy minden háztartásban megtalálható eszközökkel raktam össze az alábbi projektemet, ez itt inkább az általában is lelkes (ház és kert)építő-szépítő családanyáknak javasolt, pont a technikai igény és a koszolás miatt. 

Kiszáradt, valószínűsíthetően monília fertőzés miatt, ugyanis a kertünk egyik kedvenc meggyfája. Sajnáltuk rettenetesen, márcsak az évi meggylekvár mennyiség elvesztése miatt is, és már ekkor elhatároztam, hogy mindenképpen örök életűvé teszem a fát valahogyan... :-)

Ezután jött az ötletelés, mert ugye mi hosszú évek óta elűztük a családból a karácsonyi bevásárlást. Ezt lefordítva úgy értem, hogy mi nem gazdagítjuk a plázák üzleteit az ünnepek előtt, kiborít a fogyasztói társadalom őrülete, ami elborítja a józan emberek agyát... lebutít... vásárolj(!!!!).... költsél pénzt!!!! Akkor vagy jó barát, vagy jó rokon, ha veszel egy újabb kütyüt(!!!!)... amire persze mindenkinek elengedhetetlenül szüksége van... természetesen! Élni se tudnánk már a legmodernebb cuccok nélkül. Ráadásul tönkre tesszük meggondolatlanul gyermekeink értékrendjét a rossz példa mutatásával... 

Mi évekkel ezelőtt tisztáztuk lányainkkal: a mi XBoxunk a kert, este a lapos TV  vagy a számítógép képernyőjének bámulása helyett, ha marad idő a sport, a zene gyakorlás és a tanulás után, akkor társasjátékokkal, kártyázással foglaljuk el magunkat és szoktunk beszélgetni úgy, hogy közben zene szól a rádióból. 

Na de térjek vissza a közeledő ünnephez!

Mi készítünk ajándékot! Volt párna, mit magunk varrtunk itthon a saját szerettei fotójával mindenkinek, volt dekupázsolt doboz, mártott gyertya, mézeskalács, csomózott karkötő és sok más.

Adott a meggyfa. Segítséggel (mert a láncfűrészhez még nyuszi vagyok :-)) fel lett szeletelve különböző vastagságú szeletekre, melyeket, alaposan megtisztítottam drótkefével és véső híján csavarhúzóval. Ezután a család legnagyobb örömére behordtam a faszeleteket a nappaliba, ahol szárítás céljából jó 2-3 napig kerülgettük őket, mert ugye nagy a család és sok a barátunk, kint viszont hideg van.... Ezután következett a premier... merthogy elvesztettem a flex-szüzességemet.... Mostmár tudom, nem is olyan nagy cucc a flexszel csiszolni, bár egy barátom szerint lehetetlen alnélkül, hogy megégetnénk a fát, nekem mégis sikerült. Ez volt egyébként az a fázis, mikor Gergőm itthon volt épp, és beszállt lelkesen, meg kell hogy mondjam, igen tehetséges... ebben is! :-) Megvan tehát a lecsiszolt faszelet. (Hozzá kell tennem, hogy ez a művelet jelentős mennyiségű takarítást von maga után...) Ahhoz, hogy ebből mécsestartó lehessen, illetve pálinkáspohár-tartó már csak egy jó kis fúróra, mint az én régi jó Makita csavarbehajtóm és pánthelymaróra van szükség.... 

A pánthelymaró...: volt már itthon régóta egy ilyenem. Ez az akárhol beszerezhető filléres eszköz viszont az általános kereskedelmi forgalomban, átlag barkácsboltokban csak 35mm-es méretig beszerezhető.... a mécsesek átmérője viszont 38mm. Itt következett 2 nap "ámokfutás". Bejártam a környék összes ilyen profilú üzletét, tudtam, hogy mit kell kérnem, azon már régen nem akadok fel, hogy idiótának néznek, csak mert nő vagyok, nincs p...m és mégis szerszámot szeretnék vásárolni, ráadásul határozottan tudom azt is, hogy milyet és amiről állítom, hogy igenis létezik olyan.... A legkisebb barkácsbolt tulaja végülis unszolásomra hajlandó volt felhívni a nagykerét, ahol megtudtuk, hogy jééé, tényleg létezik 40mm-es, és 1-2 nap alatt ki is hozzák... Hurrá.... lesz mécsestartó nem csak pálinkáspohár-tartó... Ezek után a marás már gyerekjáték volt. A lecsiszolt, bemart tartókat utána konyhában vizes bázisú parkettalakkal kezeltük, mely csodásan visszaadja a fa elmúlt életének szépségét, erezetét. A gyerekeknek nagy boldogság, hogy ebbe a munkafázisba besegíthettek! A család minden tagja kivette a részét az elkészítés valamely részéből és pont ez az, amitől személyes lett az összes darab, mind különböző és utánozhatatlan. Remélem örök, annak aki kapja...

Ezúton kell elnézést kérnem szeretteimtől, akik olvassák.... lehet, hogy így oda a meglepetés. :-) Hátha a látvány majd kárpótol minden érintettet!!!! 

Aki kedvet kapott... annak jó barkácsolást!

mecsestarto.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://familymanager.blog.hu/api/trackback/id/tr308174998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása